Kezdőlap » Rabbi Slomo Ganzfried : Kicur Sulhán Áruch » Niszan havának szabályai » 89. fejezet A tiltott dolog alapjának szabályai

89. fejezet A tiltott dolog alapjának szabályai

1. Aki a maga edényére még erev sabbosz (pénteken) szándékosan tett olyan dolgot, melyet sabbosz napján mukce voltánál fogva felvenni tilos, és éppen azt akarta, hogy a sabbosz beálltával rajta feküdjék, az edénye ez által a tiltott dolognak bázisává, alapjává lett. Ha azután sabbosz napján le is vették róla a tiltott tárgyat, mert a sabbosz esti alkonyatkor ott feküdt és már akkor lett a tiltott dolog alapja, tilos azután az egész napon felvenni, ha szüksége volna is akár magára a tárgyra, akár annak a helyére (l. Chaje Adam 67. fejezetét, mely 7 módját említi annak, hogyan válhatik valami tiltott tárgy alapjává).

2. Ha azon az edényen a sabbosz beálltakor egy felvenni megengedett tárgy is feküdt és így az edény egy tiltott, meg egy megengedett dolognak lett a tartója, ha a megengedett dolog neki becsesebb, mint a másik, szabad az egészet felvennie, ha a tiltott dolog becsesebb neki, tilos felvennie. Ezért helyes odatenni még estalkonyat előtt a sabbosz kenyeret (»barchosz«-t) az asztalra, hogy az asztal és a terítő a gyertyáknak is, a kalácsnak is tartója legyen és így az utóbbiakat szabad legyen felemelni. Mert ha nem így cselekedtek, a terítő is, asztal is tartója lett a magában is tiltott dolognak és felvételre maguk is tiltottakká váltak. Mindamellett, megtörtént esetben, nagy szükség esetén, pl. ha a gyertya az asztalra esett és le kell rázni róla, támaszkodhatunk azoknak a törvénymagyarázóknak a véleményére, akik szerint csak akkor váltak tiltott dolog tartó alapjává, ha az volt a szándékában, hogy a félreállított tiltott dolog egész sabboszon át rajta maradjon és mivel az a szokás, hogy a gyertyatartókat sabbosz reggel egy nemzsidó ember eltávolítja az asztalról, nem váltak tartóalappá. (A Tanja Sulchan Aruchjában 309. fej., 9. pont azt írja, hogy a terítő enélkül sem tartható alapnak.)

3. Ha a ruhájában bevarrott zsebben pénz van, szabad a ruhát elmozdítani, mert nem az egész ruha lett a tiltott dolognak tartóalapja, hanem csak a zseb, a zseb pedig a ruhához tartozik. De ne öltse magára még otthon sem, mert félő, hogy kimegy vele az utcára (magánterületről közterületre). (Ha úton van és pénze van, 1. fent. 68. fej. 12. p.). Ha az asztal fiókjában van pénz, tilos az asztalt elmozdítani, mert a fiók különálló tárgy lévén, nem tekinthető egynek az asztallal.

4. Valamely tárgy csak akkor válik tartóalappá, ha a félreállított mukce már sabbosz előtt, estalkonyatkor rajta volt. De ha nem volt rajta estalkonyatkor, csak azután tette oda, nem tekinthető a tiltott dolog tartóalapjának és szabad kézbevenni akkor is, ha a félreállított dolog rajta van. Azért szabad leráznunk az asztalról és terítőről a csontokat és héjakat, ha az asztal és terítő a gyertyák által nem lett tiltott dolog alapja, miként a fejezet 2. pontjában megírtam.

5. Nem is válik a tiltott dolog alapjává, csak ha szándékosan tették rája, hogy estalkonyatkor már rajta legyen. De ha feledékenységből maradt ott, vagy magától esett oda, nem lett a tiltott dolog alapja.

6. Nem válhatik alappá, csak a maga tulajdona, tárgya, de ha másnak a tárgyára állított felvételre tiltott dolgot, az nem válott tartóalappá, mert senki sem tehet tiltottá olyan dolgot, mely nem az övé, ha a másiknak (a tárgy tulajdonosának) az nincsen ínyére.