Kezdőlap » Rabbi Slomo Ganzfried : Kicur Sulhán Áruch » Niszan havának szabályai » 88. fejezet A sabbosz napján »Mükce« (használatból félreállított) dolgok szabályai

88. fejezet A sabbosz napján »Mükce« (használatból félreállított) dolgok szabályai

1. »Mükce« a szándékosan félre állított, azaz az ember »kivágta« szándékából, hogy ezt megegye sabbosz napján, mert eledelre nem alkalmas csak szükség idején, avagyhogy nemcsak szükség idején alkalmas az evésre, de áru céljára állította félre, bár az éléskamrájába tette. Ugyanígy az, ami ma a kutyáknak való eledel, de erev sabbosz (pénteken) még nem állott erre a célra rendelkezésre, pl. a sabbosz napján elhullott marha vagy szárnyas. Ugyanígy olyan tárgy, mely tegnapról mára megváltozott, de valamire még ma is használható, pl., edények, melyek ma törtek össze, de még ma is alkalmasak arra, amire előbb használták, hogy valamely ételt vagy italt fogadjanak magukba. Úgyszintén a csontok, melyekről ma választották le a húst és kutyáknak még alkalmasak. Mind a dolgokat szabad sabbosz napján a helyükről elmozdítani, kivéve, mit kezeivel tett félre az ember, pl. szárításra fügét és mazsolát.
2. Továbbá olyan dolgokat, melyek úgy, ahogy vannak még szükség esetén sem szolgálnak emberi eledelre, hanem meg kell főzni őket, bár barmok, kutyák részére így is alkalmasak, de mert később emberek eledelére készülnek, nem szánják őket barmoknak, kutyáknak. Ugyanígy oly tárgyakat, melyek sabbosz napján semmiféle használatra nem alkalmasak, amilyenek pl. fa, szárnyasok tolla, marhának a bőre, gyapjú, len, mindenféle élő állat, azok is, melyek a házában vannak, diónak, tojásnak a héja, kemény csontok, melyek még a kutyák részére sem alkalmasak, a háznak ajtai, ablakai (mert sabbosz napán tilos őket ki-beakasztani), valamint törött edények, melyek már semmire sem használhatók, mindezeket és hozzá hasonlókat helyükről elmozdítani tilos. Mindamellett, ha üvegedények törtek össze, olyan helyen, ahol kárt, bajt okozhatnak, szabad eltakarítani törmelékeiket.
3. Olyan eledelt, melyet megenni tilos, de aminek valami hasznát venni szabad és nemzsidónak evésre alkalmas, úgy, ahogy van, pl. főtt hús és hasonló és odaadhatja nemzsidónak, mert az övé, szabad felvenni, elmozdítani. De ha nemzsidónak sem ehető, úgy ahogy van, pl. nyers húst, (melyet kutyának nem szabad adni, mert nemzsidó még emberi eledelnek használhatja) vagy amit nem adhat a nemzsidónak, mert nem a magáé, hanem másé, tilos elmozdítani.
4. A most támadt, vagyis aznap létrejött új dolgot, például: annak a tűznek a hamuját, melyet ma gyújtott a nemzsidó, a ma kivetett tojást, a niszan hóban a fákból kicsurgó nedvet, vagy ha nem is ma támadt, de olyan cselekmény által jött létre, melyet ma tenni tilos, pl. a ma lehullott vagy nemzsidó által ma leszakított gyümölcsöt, a ma fejt tejet és ehhez hasonlót szintén tilos helyéből elmozdítani. A nemzsidó által szombaton sütött kenyeret oly városban, melynek lakossága nagyobb részt nemzsidó, tehát feltehető, hogy nemzsidók részére sütötték, – szükség esetén vagy valamely micvakötelesség teljesítésére szabad zsidónak sabbosz napján enni.
5. Eszközöket, melyeknek rendeltetése olyan munka, minőt sabbosz napján (zsidónak) végezni tilos, pl. mozsarat, őrlőt, kalapácsot, fejszét, seprőt, mellyel a házat seprik, sófárt, menórát, varrótűt, egész gyertyákat, akár faggyúból, akár viaszkból valók, fagyapotból való beleket, saatnéz (gyapjúból és lenből vegyesen készült) ruhát, és minden hozzájuk hasonlót, ha a tárgyra magára van szükség, szabad kézbe venni. Pl. a kalapácsot – diót feltörni, fejszét – eledelt szétvágni, teljes tűt – a szálkát kivenni, (de ha ennek akár a vége, akár a hegye letörött, megmozdítása mindenképpen tilos). Szabad továbbá ezeket felvenni, ha a helyükre van szükség, vagyis arra a helyre, hol ez a bizonyos tárgy eddig feküdt és mihelyst megengedett módon a kezébe vette, szintúgy ha feledékenységből vette a kezébe, szabad már messzebbre odatenni, ahova akarja! De ha sem arra a tárgyra, sem annak a helyére nincs éppen szüksége, hanem csak a tárgyak érdekében, hogy el ne lopassanak, vagy ott meg ne rongálódjanak, akarja elvenni, akkor tilos azokat elmozdítani. A tefillint szintén tilos a helyéről elvenni, de ha olyan megalázó helyen fekszenek, hogy bepiszkolódhatnak, szabad felvenni és őrzött helyre tenni.
6. Vannak anyagi veszteség miatt »félreállított« tárgyak, azaz, ha az ember szándékából kivonta azok használatát, félretette, mert vigyáz rájuk, hogy meg ne rongálódjanak, pl., ipari szerszám, melyre vigyáz, hogy meg ne csorbuljon, a kés mellyel az írótollat igazítják, vagy mellyel a sochet, illetve a körülmetélő vág, írópapír, kötelezvények, számlák, levelek, melyeknek megőrzésére súlyt vet, drága eszközök, melyeket egyáltalában nem használ, és így minden dolog, amelyeknek, mert gondot fordít rájuk – külön helyet szán és így nem használja, továbbá az üzletben eladásra váró tárgyak, még ha asztali evőeszközök is, melyeket kikölcsönözni nem szokott (mert ha néha, kölcsön adja őket, már nem használaton kívüliek), mindezeket és a hozzájuk hasonlókat, amilyen pl. a pénztárca (erszény) is, anyagi kár, elkerülése végett állíttattak félre, tilos felvenni, elmozdítani helyükből akkor is, ha magára a tárgyra vagy annak a helyére volna szükség.
7. Olyan dolognak, melyet nem is illet az eszköz elnevezés, pl. fának, kőnek, vagy vasdarabnak és hasonlónak, bármi célból való elmozdítása szintén tilos, akár a tárgy kellene, akár a helye, kivéve, ha azt már erev sabbosz (pénteken) olyan célra tette félre, amire azt mindig (máskor is) használja. Azért tilos egy szálkát venni, hogy azzal a fogát tisztítsa. A már nem egész gyertya sem tekinthető eszköznek, bármily célból való felvétele tilos. Az emeletre vezető létrára sem vonatkozik az eszköz szabálya.
8. Olyan eszközt, amely megengedett, vagy akár tiltott és megengedett munkára szolgál, pl. fazekakat, még a már megutálttá vált edényeket és eszközöket is (mint az utálat miatt félreállított tárgyat sabbosz napján) szabad elmozdítani, még magáért – a tárgyért is, hogy el ne lopják vagy össze ne törjön. De ha már semmire nem kell, tilos elmozdítani. Szentiratokat, ételt szabad elmozdítani, ha nem is kellenek.
9. Amint tilos a félreállítottat vagy aznap létrejöttet megfogni, akként tilos edényt is tenni alájuk, hogy abba essenek, ezáltal ugyanis mintegy megsemmisítik az edényt, mert azután azt sem szabad már elmozdítani, mintha csak agyaggal tapasztották volna a helyére (1. fent. 75. fej. II. p.). De szabad kosarat borítani a kis csirkék fölé, hogy azon föl és le járjanak, mert azt szabad elvenni akkor, ha nincsenek rajta a csirkék. De ha (sabbosz előtt) estalkonyatkor rajta voltak, tilos az egész sabbosz napon a kosarat megfogni.
10. Földet és homokot, amelyet az udvarban, vagy a házban egy sarokba hordtak össze, szabad onnan eltávolítani, mert az összehordásuk előkészület volt a használatukra. De ha szétszórva fekszik, a földhöz tartozónak kell tekinteni és tilos az elmozdításuk. Ugyanígy, ha sabbosz előtt vágott le egy ágat a fáról, hogy azzal magát legyezze, vagy a legyeket elkergesse és más hasonlóra szabad használnia a sabbosz napján, mert erre szánta és erre a célra tette eszközzé. De tilos egy vesszőt kihúzni a seprűből, mert az a használatból félre lett állítva, még ha nemzsidó vette is ki, tilos azt megfogni.
11. Magánemberek deszkáit, amelyek nem áruként állanak náluk, szabad megfogni, de a velök foglalkozó iparosét nem szabad, kivéve, ha még nappal, (a sabbosz beállta előtt) határozta el, hogy sabbosz napján használja azokat.
12. Mindazt, ami félre lett állítva, csak felvenni tilos de megérinteni anélkül, hogy megmozdítaná szabad és ezért szabad megérinteni az álló gyertyatartót, akkor is, ha a gyertyák égnek benne. Akként szabad felvenni olyan megmozdításra megengedett dolgot, mely megmozdításra tilos dolgon nyugszik, de tilos megérinteni függőlámpát, függő gyertyatartót, mert a puszta érintéssel meg is mozgatja már. Szabad olyan dolgot, melyet elmozdítani tilos, az eső miatt stb. befedni olyan dologgal, melynek az elmozdítása meg van engedve.
13. A használatból félreállított dolgot közvetve (mellékesen) elmozdítani szabad. Ezért használható edényen feledett, vagy sabbosz napján abba beleesett félreállított dolgot, akár merthogy a megengedett edényre, akár annak a helyére van szüksége szabad arról leráznia, vagy más helyre vinni és a félreállított dolgot róla lerázni. Ugyanígy tehet, ha ruhájának zsebében feledte a pénzét, a ruhára pedig szüksége van. Csak a félreállított dolog miatt azonban tilos ezt megtennie.
(Ha sabbosz előtt szándékosan tette a félreállított dolgot valamilyen tárgyra, akkor ez utóbbi tiltott dolognak lett az alapja, miről Isten segítségével a következő fejezetben lesz szó.)
14. De ha a megengedett tárgyra nincsen szüksége tilos azt elmozdítani, mikor félreállított dolog van rajta. Ezért tilos még magánterületen is gyermeket kézbe venni, akinek a kezében kő vagy félreállított mükce dolog van. De ha a gyermeknek heves vágyódása van utána és megbetegedhetnék bele, ha fel nem veszik, és ha lehetetlen kivenni a kezéből a követ és más effélét, mert kiabálna és sírna, szabad őt a magánterületen kézbevenni. De ha a gyermeknek valami pénzérem van a kezében, tilos őt még a kezén is vezetni, még magánterületen is, bármily nagy is a vágyódása utána, mert attól kell tartani, – hogy ha a gyermek leejti kezéből, elfeledkezik arról, hogy sabbosz van, felemeli és így megeshetik, hogy közvetlenül teljesen eltávolít a helyéről egy elmozdításra tiltott dolgot, ami tilos még a betegség veszélyében is, mert nem támad életveszély, ha nem veszi fel.
15. A halottat sabbosz napján elmozdítani tilos, szabad azonban a vánkost elhúzni alóla, hogy ne folyasson rá, de meg ne mozgassa, annak egyetlen tagját sem. Ha a szája mindjobban felnyílik, kösse fel a halott állkapcsát, olyan módon, hogy tovább ne nyíljék, de nem hogy bezárja azt, ami már nyitva volt, mert így megmozgatná a tagját. (L. lej. 194. fej. végén).
16. Ha tűz ütött ki és félnek, hogy a halott benne ég, szabad valamely megengedett tárggyal együtt eltávolítani. Azaz rá vagy melléje tesz valamely eledelt és azzal együtt viszik ki. Ha nincs eledel, tegyenek rá oly tárgyat vagy ruhát, amelyet felvenni szabad. Ha ez sincs ott, magában is eltávolíthatják. De akár így, akár úgy csak olyan helyre vihetik, ahova a zsidónak sabbosz napján bármit is vinni szabad, olyan helyre azonban, ahova zsidónak bármit is kivinni tilos, csak nemzsidók által vitethetik ki.
17. Bármily undorító dolgot, pl. akár embereknek, akár tyúkoknak bélsarát, vagy nedves váladékát, legyenek bár a házban, vagy az udvarban, ahol emberek tartózkodnak, szabad a szemétdombra kivinni. Ha a bélsár vagy vizelet edényét viszi ki mindaddig, – hogy a kezéből le nem tette, szabad visszavinni, mint minden félreállított dolognál az a szabály, hogy amíg kézben van, szabad vinni és letenni oda, ahova akarja. De miután már letette kezéből, nem szabad már felvenni, mert undorítóbb (és rosszabb más undor miatt félreállított dolognál). Ha azonban az emberek megtisztelése végett van rá szükség, szabad visszavinni. Ugyanígy visszaviheti, ha olyan vizet tehet bele, mely az állatok itatására még alkalmas volna.
18. Szabad sabbosz napján edényt tenni a csurgó tető alá, és ha az megtelik, szabad kiönteni és újból visszatenni, de csak akkor, ha a lecsurgó víz mosakodáshoz alkalmas, de ha a víz piszkos, tilos edényt tenni alája, hogy ne tegyék már eleve sártartóvá az edényt. Ha mégis odatette az edényt olyan helyre, mely magában is undort kelt benne, szabad onnan kivinnie. (A félreállított nem használható dolgoknak nagy kárveszteség esetére szóló szabályáról a 85. fej. 4. pontjában volt, az ünnepnapra és valamely micvakötelesség teljesítésének az esetére szóló szabályairól – ha Isten is úgy akarja! – megfelelő helyükön lesz szó.)