Kezdőlap » Rabbi Slomo Ganzfried : Kicur Sulhán Áruch » Niszan havának szabályai » 85. fejezet A sabbosz napján kiütött tűzeset szabálya

85. fejezet A sabbosz napján kiütött tűzeset szabálya

1. Sabbosz napján támadt tűzesetnél – amitől Isten óvjon! – mestereink – áldássá legyen az emlékük! – attól tartottak, hogy annak a háznak gazdája (lakója) és házanépe, hol a tűz kigyulladt, ha a mentéssel foglalkozhatnának, vagyonuk féltésében való kapkodásukban és zavarukban megfeledkeznének arról, hogy ma sabbosz van és oltanák a tüzet, azért eltiltották megmenteni még az olyan tárgyakat is, melyeket szabad volna a helyükről kivinni egy megengedett helyre, csak azt engedték nekik menteni, ami annak a napnak az élelmére szükséges. Hogyan kell ezt érteni? Ha a tűz sabbosz este az esti lakoma előtt gyulladt ki, szabad három étkezéshez szükséges eledelt kimenteni, az embernek valót az ember részére, az állatnak valót az állat részére. Reggel két étkezésre, délután egy étkezésre valót szabad kimenteni. Ha egy edényben több étel is van, pl. egy kosár tele kenyérrel, egy korsó tele borral, mert egyszerre kivihetik, szabad mind kimenteni. Ugyanígy, ha egy terítőt, vagy hasonlót terítenek ki és abba belerakják mindazt az eledelt és italt, amit benne egyszerre vihetnek, szabad kivinniök, meg van engedve kivinniök még azokat az edényeket, evőeszközöket is, melyek aznapi használatra szükségesek.

2. Mondhatja (a gazda) másoknak is: jertek, mentsetek ki magatoknak és mindenki kimenthet annyi eledelt, amennyire szüksége van, akár olyan edényt is, mely annál többet tartalmaz és mindez azé, aki kimenti, mert a gazdája gazdátlan jószággá tette, a kimentő azt már a maga tulajdonába vette. Ha ez istenfélő ember és visszaadja előbbi gazdájának azt, amit megmentett, mivel tudja, hogy az nem jószántából tette jószágát szabaddá, gazdátlanná, visszaadhatja és szabad azért, hogy megmentette, jutalmat is vennie. Ez nem a sabbosz munkájának bére, mert hiszen szabály szerint már minden az ő tulajdona. Mindamellett jámborságához az illő, hogy ne vegyen jutalmat a sabbosz napján végzett mentésért, ha az nem is volna sabbosz bére, mert jámbor ember inkább áldozzék a magáéból minden oly dolognál, melynél bűn elkövetésének a félelme merülhet fel.

3. Mindez csak oly helyre áll, ahova sabboszkor kivinni szabad, de olyan helyre, hova kivinni különben sem szabad, tilos oda tűz esetén is bármit kivinni, hogy megmentsék. Csak ruhadarabokat, melyeket az ember magára ölthet, szabad felölteni annyit, amennyit csak bír és kiviheti még a köztérre (utcára) is, ott levetheti, bemehet, felölthet és kihozhat magán (más ruhadarabokat) akár egész nap és másoknak is mondhatja: menjetek, mentsétek ki és mások ugyanígy kimenthetik.

4. Olyan házakból, hol nincsen tűz, de közel fekszenek az égő házhoz és félnek, hogy hozzájuk is elérhet, mivel nem annyira ijedtek és zavarodtak, szabad kimenteni mindent olyan helyre, ahova különben kivinni szabad. Némelyek szerint pénzt és egyéb drágaságokat is, melyeket sabbosz napján különben felvenni tilos volna, szabad kimenteni a hirtelen támadt nagy veszélyből, amilyen pl. tűzeset, vízáradás, vagy rablás, úgy, hogy rájuk tesznek valamely eledelt és kiviszik valamennyit egyszerre és együtt (de máskülönben sehogysem szabad így helyéről eltávolítani a félreállított === dolgot). Mások még jobban megkönnyítik és megengedik, hogy magukban (étel nélkül) is kivihetik, mert hirtelen támadt nagy veszély idején a === tilalom érvényét veszíti, de csak olyan helyre ne vigyék, ahova sabbosz napján különben tilos kivinni.

5. Minden szent könyvet – akár nyomtatottat, akár írottat ki kell menteni a tűz és áradás stb. veszedelméből, akár az udvarra, akár a benyíló útra, hova máskülönben nem volna szabad vinni, ha az éruv szertartását el nem végezték, természetesen, ha ezek olyan helyek, hol az udvarok összekapcsolásának === szertartása, vagy az utak összekötése azt megengedhetővé tették volna. Nemzsidó által akár az utcára is kimenthetik azokat. (A halott tetemének tűzvészből való kimentésére l. lej. 88. fej. 16. p.)

6. Kimenthető a könyvvel a könyv tokja és a tefillinnel a tefillin tartója.

7. A széfer tóra (könyve) kimentése előbbre való minden más könvvénél.

8. Ha emberveszedelem gyanúja merül fel, szabad a tüzet oltani is. Azért olyan helyen, hol zsidók nemzsidók között laknak, szabad tüzet oltani a nemzsidó házában (lakásában) is, minden a körülményektől függ. De csak oltani szabad a tüzet, tilos azonban megszegni a sabboszt azért, hogy pénzt mentsen meg. Ha mégis megtette és megszentségtelenítette a sabboszt, menjen a rabbihoz megtudni, miben álljon a bűnbánatos vezeklése.