Kezdőlap » Rabbi Slomo Ganzfried : Kicur Sulhán Áruch » Niszan havának szabályai » 73. fejezet Mily módon szabad sabbosz előtt nemzsidónak munkát adni, neki ingóságot kölcsön- vagy bérbeadni.

73. fejezet Mily módon szabad sabbosz előtt nemzsidónak munkát adni, neki ingóságot kölcsön- vagy bérbeadni.

1. Nem szabad megengedni, hogy nemzsidó ember sabbosz napján zsidó ember munkáját végezze, mely tilalom a tóra (M. II. 12. 16.) versén alapul: »semmiféle munka ne végeztessék«, azaz még nemzsidó által sem. Szabad erev sabbosz (péntek) napján munkát átadni a nemzsidónak, ha az sabbosz napján végzi is el, de csak oly módon:

a) hogy a nemzsidó az anyagot, vagy tárgyat még pénteken viszi el a zsidó házából és nem szombaton.

2. b) A nemzsidónak határozottan megszabja a munka bérét, mert akkor a munkát magának végzi, hogy a munkadíját megkapja érte. Azért, kinek egy meghatározott időre nemzsidó szolgája, vagy cselédje van, tilos megengedni neki, hogy sabbosz napján dolgozzék, mert a munkája csak a zsidónak hasznára szolgál. Ha nemzsidó utazik valahová és a zsidó egy levelet ad vele, hogy vigye el oda és el is viszi sabbosz napján, kell, hogy a zsidó ezért neki valami díjat adjon., hogy a nemzsidó béréért és ne ingyen végezze a munkát ( mert akkor a maga hasznára végzi a munkát).

3. c) A díj az egész munkára legyen megállapítva, hogy a nemzsidó sabboszkor a napszámosa ne legyen.

4. d) Tilos kikötni, hogy a nemzsidó sabbosz napján végezze a munkát. Az is tilos, ha nem is mondja neki határozottan, hogy a munkát sabbosz napján végezze, de kiköti, hogy a munkát oly közel időre a sabbosz kimenetele után fejezze be, hogy nyilvánvalóan lehetetlen a munkát addig elvégeznie, ha sabbosz napján nem dolgozik. Ugyanígy tilos levelet küldeni vele és azt mondani neki: nézd, hogy arra a napra odavidd és nyilvánvaló, hogy lehetetlen odaérnie, ha sabbosz napján nem megy. Ugyanígy tilos, ha a vásár napja sabbosz (szombat) napjára esik, pénzt adni a nemzsidónak erev sabbosz (pénteken), hogy vásároljon valamit, mert nyilvánvaló, hogy nem tudja megvenni, csak sabbosz napján. Ugyanígy nem szabad ily esetben átadni a nemzsidónak valamit, hogy eladja. Olyan módon azonban, ha nem mondja meg neki kifejezetten, hogy sabbosz napján tegye, nem tilos, csak ha erev sabbosz (pénteken) adta át neki, de előbb szabad neki átadni a tárgyat átadásra és a pénzt vételre. Legjobb azonban, ha nem lakik oly városban, hol a heti- vagy országos vásár sabbosz napján van, mert lehetetlenség, hogy bűnbe ne essék, de ha a vásártér nem a zsidók szomszédságában van, nem kell ettől tartani.

5. e) A munkának nem szabad összefüggésben lennie a földdel, amilyen pl. az építő vagy a mezei munka. Építő munkát azonban nem szabad a nemzsidóval végeztetni akkor sem, ha a zsidó az egész épület munkájának bérét előre kialkudta vele. Nagyon sürgős kényszeresetben tegyen kérdést a szakértő törvénytudónál. Még az építkezéshez szükséges köveket kifaragni, a gerendákat kikészíteni sem szabad a nemzsidónak sabbosz napján, ha tudott dolog, hogy az anyag a zsidó és a nemzsidó a munkát az utcán, nyilvános helyen végzi. Ugyanígy van a mezei munkánál, pl. szántani, vetni stb. még akkor sem szabad, ha a nemzsidót az egész munkának egy bizonyos összegért való elvégzésére és nem napszámosnak fogadta fel. De ha a mezei munkás a bérét gabonarészben kapja és abban a helységben általában gabonarészért adják ki a mezei munkát, szabad dolgoznia. Ha a szántóföld oly messze helyen van, melynek sabboszhatárában (a törvényszabályozók számításának középaránya szerint kb. 1175 m.) nem is lakik zsidó, szabad előre megállapított bérért is kiadnia az egész munkát, csak napi bérmunkása ne legyen a nemzsidó.

6. Ha nemzsidók tiltott módon építettek házat a zsidónak sabbosz napján, helyes, ha nem is megy be a házba. (A törvényt szabályozók döntése elütő a kérdésben.)

7. Kinek szántóföldje vagy malma van, szabad azt nemzsidónak bérbeadnia, ha a nemzsidó végez is rajtuk munkát sabbosz napján. Fürdőt azonban nem szabad bérbeadnia és ha a fürdőház nem a zsidóé, hanem csak bérben bírja egy nemzsidótól, tegyen kérdést szakértő tóratudósnál, hogy miként kell eljárnia. Ugyanígy, akinek vámszedési joga, korcsmája, téglaégető üzeme, üvegkohója stb. van, intézzen kérdést szakértő törvénytudóshoz, hogyan s mit kell cselekednie.

8. Nem szabad megengedni, hogy a zsidó házában nemzsidó bármiféle munkát bármiképp végezzen, sőt a nemzsidó szolgát még attól is el kell tiltani, hogy a maga részére dolgozzék valamit.

9. Ha nemzsidó iparos készít ruhát zsidónak és épp sabbosz napján hozza a házába, szabad aznap felvennie, de ha nyilvánvaló, hogy sabbosz napján fejezte be, ne öltse fel, csak igazán nagy szükség esetén. Sabbosz vagy ünnepnapokon nem szabad az iparosnak, még zsidó iparosnak házából is tárgyakat vagy ruhákat elhozni. Nemzsidótól, aki nem iparos, hanem boltja van, melyben cipőt és hasonlót árul, szabad ugyan a zsidónak, aki őt ismeri, venni és azt magára felölteni, csak meg ne szabják az árát és ne legyen olyan dolog, melyet a sabboszhatáron kívülről hoztak (aznap).

10. Munkaeszközöket és szerszámokat, pl. ekét, cséplőt, stb. tilos erev sabbosz (pénteken) bérbeadni a nemzsidónak. Bár parancsunk nem szól eszközeink pihentetéséről is, mégis, mivel bért kap érte és erev sabboszkor (pénteken) adta bérbe, úgy látszik, mintha a nemzsidó a megbízottja volna, ezért ne tegye. Csütörtökön szabad bérbeadnia. – Kölcsönadni azonban szabad erev sabboszkor (pénteken) is olyan eszközöket is, melyekkel a nemzsidó munkát végezhet, de a zsidó házából még a sabbosz beállta előtt kell elvinnie. Sőt – még azt is ki szabad kötnie, hogy ennek fejében az is adja majd kölcsön neki a szerszámait és nem mondjuk, hogy ez ily módon mintha már bérbeadás volna. Ugyanígy szabad neki edényeket, amelyekkel nem végezhet munkát, még erev sabbosz (pénteken) is bérbeadni, ha a nemzsidó még a sabbosz beállta előtt elviszi azokat.

11. Az, hogy az említett esetekben és módokon szabad tárgyakat bérbeadni, csak akkor áll, ha a tárgy tulajdonosa, nem kap a sabbosz napjáért külön bért, hanem a többi napok bérében van »elnyelve« ez is, pl. ha egy hónapra, vagy egy hétre adja bérbe és azt mondja neki: az egész hónapra, vagy az egész hétre adj nekem ennyit, meg ennyit, vagy akár kétnaponként, vagy háromnaponként ennyit meg ennyit; de a sabboszért külön bért venni tilos, még ha egy egész esztendőre adta is bérbe, de a napokat külön számolják, pl. ha azt mondja neki: bérbe adom neked egy évre, vagy egy hónapra, de minden egyes napért ennyit kell fizetned, ha az után a nemzsidó minden napért egyszerre fizet is neki, tilos a sabboszokért eső bért tőle elvennie, mert minden napot külön számba vettek és tilos külön bért venni a sabboszért, vagyis, ha nem nyeli azt a többi nap magába, még olyan tárgyakért is, melyekkel nem végezhetnek munkát, még a szobáért sem, hogy benne lakjék. Tilos a sabbosz napjáért bért vennie akár nemzsidótól, akár zsidótól.