Kezdőlap » Hírek » Események » Hittel és lélekkel – felavatták a felújított Bét Sálom zsinagógát

Hittel és lélekkel – felavatták a felújított Bét Sálom zsinagógát

MTI / 2012. március 28.
Ünnepélyesen keretek között 2012. március 27-én, kedd este avatták fel a felújított Bét Sálom zsinagógát Budapest XI. kerületében, Újbudán.

A ceremónián Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete a zsidó hagyományok ápolását és az Izraellel való kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozta, Hoffmann Tamás, a XI. kerület fideszes polgármestere pedig a zsinagóga oktató, nevelő és közösségszervező szerepéről beszélt.

Hoffmann Tamás és Ilan Mor

Ilan Mor kiemelte: amikor egy zsinagógát felavatnak, a Tórát pedig behelyezik a tóraszekrénybe, azt jelzi, hogy a zsidó közösség gyökeret ereszt, később pedig “a fa is megnő”. A holokausztra utalva elmondta: a helyi zsidóság új erőre kapott a borzalmak után, és újraalakította közösségét, amely tovább ápolja a kapcsolatot Izraellel. Ezt a dialógust intenzíven tovább kell folytatni, mert erre mindkét félnek szüksége van – mondta a nagykövet, aki annak a kívánságának adott hangot, hogy az új zsinagógában – amely a kultúra helye is – zsidó és nem zsidó emberek egymásra találjanak “egy szebb, boldogabb jövőért”.

Hoffmann Tamás történelmi pillanatnak nevezte a felújított zsinagóga felavatását, mert ez a közösség “a tradícióit megtartva megújította saját magát és működését”, és ezzel ki tudja bővíteni szellemi és lelki életének színterét. Mint mondta, a zsinagóga nem egyszerű imahely, hanem a közösség és a közös hit jelképe, amely oktat, nevel, szervezi és gazdagítja a hívek életét. Kultúrát, értéket, emberséget közvetít mindannyiunk számára – fogalmazott, és büszkeségét fejezte ki, hogy az épület megújulásához Újbuda önkormányzata is hozzá tudott járulni.

Horváth József, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) újbudai körzetének elnöke arról beszélt, hogy a budapesti zsidóság életében nyolcvan éve nem fordult elő, hogy egy zsinagóga kinője a rendelkezésére álló helyet. Közösségük az utóbbi időben gyarapodott mind létszámában, mind programokban, a hitközség tagjai pedig mindvégig kitartottak az építkezés mellett – tette hozzá. Miután egyebek mellett köszönetet mondott Újbuda önkormányzatának, a BZSH-nak és a magánembereknek az adományokért, rámutatott: közösségük tartja őseik hitét, ami része az európai kultúrának, valamint képviselik a modernizmust, és kötődnek Izraelhez. Megjegyezte, az eredeti közösségi épület 1936-ban, két évvel a tragédia kezdete, az első zsidótörvény 1938-as megszavazása előtt épült fel. A zsinagóga a földszintjén található oktatóteremmel, könyvtárszobával közösségi terem, kóser konyha és egy többfunkciós kert is – tette hozzá.

Horváth József és Radnóti Zoltán

Radnóti Zoltán, a felújított Bét Salom zsinagóga rabbija beszédében utalt arra: “nem szabad mesékben ringatni magunkat (…), nincs meg az aranytojást tojó tyúk sem”, de van helyette hit, lelkesedés, a gondolkodó ember és a közösség, amit a kommunikáció fog össze. Felhívta a figyelmet arra, hogy a belső harmóniát nemcsak a zsinagógának, hanem az embereknek is sugározniuk kell. A zsinagóga ünnepekkor rendszerint megtelik, és “reméljük, ez az épület egy közös gondolattá formál bennünket”. Az építkezéskor igyekeztek a modernséget összeegyeztetni a tradíciókkal – fűzte hozzá.

Schweitzer József és Erdő Péter

A rendezvény után Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke pohárköszöntőt mondott. Az ünnepségen jelen volt továbbá – mások mellett – Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Oberlander Báruch, a Chabad Lubavics mozgalom rabbija.

Feldmájer Péter

Forrás: Szombat

Tags: Avatás

 
 
 
 
Az avatás

Close